Archívum

Program

A konferencia programja a korábbi évekhez hasonlóan plenáris- és diákelőadásokból, illetve mindkét nap egy-egy poszterszekcióból fog állni. Péntek este konferencia vacsorára és közösségépítő programra invitáljuk a résztvevőket.
Program letöltése

Információk

A konferencia időpontja: 2019. április 5-6.

A plenáris előadások mellett teret engedünk diákelőadóknak is, akik rövid szóbeli vagy poszter prezentáció formájában mutathatják be kutatómunkájuk során elért eredményeiket.

A plenáris előadások témája 2019-ben a génmérnökség, génsebészet, számos neves hazai kutató és előadó tart majd előadást.

A diákelőadók minden vegyész, biológiai, környezetkémiai, vagy az előbbiek mérnöki vonatkozásaihoz kapcsolódó témát bemutathatnak.

A konferencia nyelve magyar, azonban megfelelő számú jelentkezés esetén lehetőséget biztosítunk angol nyelvű szekcióban előadás megtartására.

A jelentkezéshez szükséges a honlapon való regisztráció után a magyar nyelvű absztrakt és önéletrajz benyújtása a megadott határidőig. A jelentkezés a fenti dokumentumok beadásával, valamint a konferencia díjának befizetésével válik véglegessé.

Egy hallgató egy kutatási témában tarthat előadást és egy témában mutathat be posztert. Maximum két kivonat beadása lehetséges. Amennyiben az előadásra beadott absztrakt túljelentkezés miatt poszter prezentációként kerül elfogadásra, úgy a hallgatónak döntenie kell, hogy melyik témát mutatja be poszterként.

Részvételi díj: 10.000 HUF, mely egy összegben utalandó a rendező bankszámlájára a megadott határidőig. A kifizetett részvételi díj visszautalására nincs mód! A közleményben kérjük feltüntetni a résztvevő nevét!

A kedvezményezett neve: BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium

Bankszámlaszám: 11705008-20477471

IBAN: HU58 1170 5008 2047 7471 0000 0000

A részvételi díj magában foglalja a konferenciacsomag, a kávészünetek, az étkezések, valamint a közösségi programok díját. A szállás és az utazás költségét nem tartalmazza a részvételi díj.​

Az előadások ingyenesen látogathatók, azonban a kávészünetekben és az étkezések alatti fogyasztáshoz regisztráció szükséges.


Plenáris előadók

Dr. Dudits Dénes

MTA rendes tagja
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet

Precíziós növénynemesítés genomszerkesztéssel

A világ mezőgazdaságának 2030-ra 40%-kal több élelmiszert kell megtermelnie kisebb területen, kevesebb vízzel, csökkentett energia, műtrágya és növényvédőszer felhasználásával. Az üvegház-gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésével mérsékelnünk kell a klímaváltozás hatásait. A növények különböző szervei jelentik számunkra a termést, amelyek a genetikailag programozott növekedési, fejlődési folyamatok megvalósulása során, környezeti hatások befolyása alatt alakulnak ki. A hagyományos nemesítési módszerek esetében a genetikai folyamatok irányíthatatlanok, és csak a fenotípus szintjén értékelhető az eredmény. A genetikai kód nagy pontosságú átprogramozása a genomszerkesztési módszerek kidolgozásával vált lehetővé mind a növénybiológiai kutatásban, mind a nemesítésben. A CRISPR/Cas9 technológia valamint a szintetikus OligoNukleotid-Irányított Mutagenezis (ONIM) egyaránt alkalmas egy növényi célgén előre megtervezett megváltoztatására. Laboratóriumunk együttműködésben a szegedi Gabonakutató Kft. munkatársaival mindkét megközelítés alkalmazásával dolgozik a glutén-mentes búza előállításán. Az USA-ban termesztés közeli fázisban van WAXY kukorica, de lisztharmat rezisztens, vagy szárazságtűrő növények genomszerkesztéssel történő előállításáról is jelentek meg közlemények. A napjainkban beérő innovációs folyamat hasznosításával kapcsolatban igen eltérő vélemények, és szabályozási megoldások vannak világszerte. Ezek bemutatása is indokolt.

Dr. Hiripi László

NAIK-MBK Állatbiotechnológiai Főosztály

A transzgénikus és genom editált emlősök széleskörű alkalmazási lehetőségei

A DNS zigótákba történő mikroinjektálásával közel negyven éve állították elő az első transzgénikus egereket. A technológia rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben. Nemcsak a módszer hatékonysága javult, hanem új minőségi változást sikerült az elmúlt öt évben elérni. A genom editálási technológiákkal ma már minden fajban képesek vagyunk olcsón, célzottan, nagyon pontos mutációkat generálni. A genetikailag módosított állatoknak alapvető szerepe van az alapkutatásban. Gének, génszakaszok, szabályozó elemek funkcionális vizsgálatának máig leghatékonyabb módja a transzgenezis. A felfedező kutatások mellett az alkalmazott kutatások is használnak transzgénikus állatokat. Eleinte a gyógyszerkutatás alkalmazta őket, mára azonban a számos mezőgazdasági, élelmiszeripari, sőt ipari kutatás is hasznosítja azokat az eredményeket, melyek genetikai módosításhoz köthetők. A NAIK-MBK 1990-től használja a technológiát, és komoly sikereket ért el gének funkcionális vizsgálatával, emberi betegségek modellezésében, valamint alkalmazott biotechnológiai eljárások kifejlesztésében. A technológia társadalmi megítélése jelenleg vitatott, a szabályozása pedig messze elmarad magától a technikától. Ez rengeteg etikai problémát generál, (már megszületett az első genetikailag módosított ember is) melyet a társadalomnak közösen kell megoldania.

Dr. Solti László

MTA rendes tagja
Állatorvostudományi Egyetem

A génmódosított szervezetek hasznosításának néhány gyakorlati példája

A génmódosítás már több évtizedes múltra tekint vissza, gyakorlati felhasználása mégis korlátozott. Jelentős földrajzi különbségek tapasztalhatók: az USA sokkal engedékenyebb, mint Európa, Európán belül Magyarország az egyik legelutasítóbb ország. Az elfogadottság mértéke különböző lehet az előállított GM termék hasznosítási módja szerint is, így pl. az ipari felhasználás - gyógyszerek és ipari alapanyagok előállítása génmódosított szervezetekkel - többnyire engedélyezett. Legnagyobb elutasítás a GM növényi és állati eredetű élelmiszerekkel szemben tapasztalható. Egy-egy GM termék kifejlesztése és engedélyeztetése költséges eljárás és akár évtizedekig is eltarthat, amit csak nagyon kevés vállalkozás képes kivárni és finanszírozni. Az előadás néhány sikeres és sikertelen kísérletet ismertet.
Klasszikus elrettentő példa a GM aranyrizs, amely magas β-karotin tartalmánál fogva milliók látásvesztését vagy halálát lenne képes megelőzni a fejlődő országokban. 8 esztendei kísérletezés után 2000-ben publikálták először, de felhasználását emberi fogyasztásra máig csak Ausztrália, Új Zéland, Kanada és az USA engedélyezte 2018-ban. Nagyon hosszú procedúra után az első élelmiszerként fogyasztható állat a gyors növekedésű GM lazac volt, amelyet 1989-ben állítottak elő és 2015-ben kapta meg az FDA-engedélyt. Bár a termék ma már forgalomba hozható, a militáns fundamentalista ellenzők miatt csak kevés üzlet meri árusítani.
Kevésbé sikeres példa a környezetbarát GM sertés (Enviropig), amely képes hasznosítani a takarmány fitinhez kötött és emiatt emészthetetlen foszfortartalmát, miáltal egyrészt szükségtelen az állatoknak foszfor kiegészítést adni, másrészt a bélsarukkal és vizeletükkel ürülő foszfor mennyisége 65%-kal alacsonyabb. Ez a környező vizek eutrofizációját nagyban csökkenti. Az egyébként eredményes Enviropig programot társadalmi elfogadottság hiányában le kellett állítani, a GM állatokat kiirtották. Hasonló sors várhat a jelenleg kutatási fázisban lévő betegség-rezisztens GM sertésre, amely a világszerte, így Európában is egyre terjedő és nagy gazdasági károkat okozó afrikai sertéspestisnek ellenálló állatok előállítására irányul. Azonban, amennyiben emberi fogyasztását nem engedélyezik, akkor a sikeres kísérlet ellenére nem lehet bevezetni az állattenyésztési gyakorlatba. Szintén sikeres példa a GM állatok vagy mikróbák által termelt pókhálófehérje felhasználása, amelyet az ipar számos területén kívül már a gyógyászatban is fölhasználnak. Ez a több helyen párhuzamosan folytatott eredményes kísérlet az első sikeres vállalkozás csődjével azt bizonyítja, hogy a kutatási eredmények átvitele a gyakorlatba és a bekerülési költségek megtérülése olyan speciális képességeket igényel, amellyel a szakmailag kiváló kutatók közül csak kevesen rendelkeznek. Végezetül néhány példa a GM állatok gyógyászati felhasználására: a GM állatokból nyert szervek vagy szövetek xenotranszplantálása orvosilag indokolt, de jelenleg még nincs abban a stádiumban, hogy aggálymentesen engedélyezni lehessen. Azonban ezen a biológiai kérdések megoldódása esetén is számolni kell bizonyos társadalmi ellenállással.

Dr. Szüts Dávid

MTA Enzimológiai Intézet

Génmódosított sejtvonalak használata a tumorbiológia modellezésére

A daganatok kezelése napjainkban forradalmi változásokon megy keresztül, melyek elsősorban a daganatok sokféleségének megértéséhez, és a tumor molekuláris tulajdonságaihoz kifejlesztett, illetve kiválasztott kezeléshez köthetők. A tumorsejtek legfontosabb különbségei a genomban jelentkeznek, génmutációk és egyéb mutációk formájában. A daganatokra jellemző génmutációkat sejtvonalakban előállítva sejttenyészetben modellezhetők a tumorsejtek tulajdonságai, például érzékenységük potenciális terápiákra, genomi instabilitásuk, alkalmazkodóképességük. A génmódosított sejtvonalak használata tehát lehetőséget nyújt új diagnosztikai eljárások kifejlesztésére a személyre szabott kezelés kiválasztásához.

Dr. Venetianer Pál

MTA rendes tagja
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Lederberg megvalósult álma: A tervezhető génmódósításhoz vezető út

Joshua Lederberg 1959-ben, Nobel-előadásában mondta a következőt: „A genetikusok csalóka lidércfénye mindig is az volt, hogy találjanak egy specifikus mutagént, egy olyan reagenst, amely eljut egy adott génhez, felismeri azt, és meghatározott módon módosítja.”. Az előadás azt az utat, és az azt kísérő vitákat ismerteti, amellyel a tudomány ezt a célt mára elérte. Ennek főbb állomásai: A restrikciós-modifikáció enzimek felfedezése (1968). A rekombináns DNS technológia (1972). Az asilomari konferencia (1975). Az oligonukleotidos mutagenezis (1978). A génkiütési technika (1985-86). Az európai GMO-vita (1998). A genommódosítás technológiái: ZFN (2003), TALEN (2011), CRISPR/cas9 (2012), Az európai és amerikai szabályozás. A mai helyzet.


Helyszín

Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont

1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Térkép

Határidők

A konferencia időpontja: 2019. április 5-6.

Regisztráció kezdete: 2019. február 1.
Regisztráció vége, absztrakt beadásának határideje: Meghosszabbítva 2019. március 10-ig
Poszterek és előadások feltöltési határideje: 2019. április 3.
A részvételi díj befizetésének határideje 2019. március 13., azaz az összegnek legkésőbb ezen a napon meg kell érkeznie a fent említett bankszámlára.

Kérjük a határidők és az absztrakt formai követelményeinek betartását! Ellenkező esetben megfelelő pályamű benyújtása esetén is fenntartja a jogot magának a rendezőség a regisztráció elutasítására.

Amennyiben hosszabb adminisztrációt igénylő egyetemi/pályázati finanszírozás történik, kérjük legalább 1 hónappal a határidő előtt kezdjék el intézni a kifizetést!


A konferencia kezdetéig hátralévő idő:


Regisztráció vége:

2024. 04. 07.



Támogatóink: