Információk

Program

A konferencia programja a korábbi évekhez hasonlóan plenáris- és diákelőadásokból, illetve poszterszekciókból fog állni.
Program letöltése

Az értekezletekhez az alábbi linkeket használva lehet csatlakozni:



Információk

A konferencia időpontja: 2021. április 16-17.

A konferencia helyszíne: ONLINE, a Microsoft Teams rendszerét használva

Ha valakinek szüksége lenne igazolásra a részvételről, az vegye fel velünk a kapcsolatot emailben (szaszkonf@gmail.com)!

A plenáris előadások mellett teret engedünk diákelőadóknak is, akik rövid szóbeli vagy poszter prezentáció formájában mutathatják be kutatómunkájuk során elért eredményeiket.

Doktoránsoknak is lehetőséget biztosítunk poszter vagy előadás bemutatására elegendő számú jelentkező esetén.

A plenáris előadások témája 2021-ben a környezetvédelem, számos neves hazai kutató és előadó tart majd előadást.

A diákelőadók minden vegyész, biológiai, környezetkémiai, vagy az előbbiek mérnöki vonatkozásaihoz kapcsolódó témát bemutathatnak.

A konferencia nyelve magyar, azonban megfelelő számú jelentkezés esetén lehetőséget biztosítunk angol nyelvű szekcióban előadás megtartására.

Angol nyelvű poszter kiállítására csak nem magyar anyanyelvű diákok jelentkezhetnek!

A jelentkezéshez szükséges a honlapon való regisztráció után a magyar vagy angol nyelvű absztrakt és önéletrajz benyújtása a megadott határidőig. A jelentkezés a fenti dokumentumok beadásával, valamint a konferencia díjának befizetésével válik véglegessé.

Egy hallgató egy kutatási témában tarthat előadást és egy témában mutathat be posztert. Maximum két kivonat beadása lehetséges. Amennyiben az előadásra beadott absztrakt túljelentkezés miatt poszter prezentációként kerül elfogadásra, úgy a hallgatónak döntenie kell, hogy melyik témát mutatja be poszterként.

Részvételi díj: 10.000 HUF, mely egy összegben utalandó a rendező bankszámlájára a megadott határidőig. A kifizetett részvételi díj visszautalására nincs mód! A közleményben kérjük feltüntetni a résztvevő nevét!

Akinek valamilyen számlázási problémája van, rövid a fizetési határidő, vagy az egyetemen nem megy át a megrendelés, az írjon bátran (szaszkonf@gmail.com), és találunk megoldást!

A kedvezményezett neve: BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium

Bankszámlaszám: 11705008-20477471

IBAN: HU58 1170 5008 2047 7471 0000 0000

A részvételi díj magában foglalja a konferenciacsomag és a postázás költségeit.

Az előadások ingyenesen látogathatóak bárki számára.

Plenáris előadók

Dr. Báldi András

Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport
Ökológiai Kutatóközpont

Az élő-rendszerek összeomlása és a szükséges fordulat, hogy túléljük

A Föld degradálódó környezeti állapota, a megváltozó klíma, az összeomló biológiai sokféleség a hírek mindennapi tételei lettek. Hogy jutottunk ide? Nem lehetett korábban észrevenni? Tényleg katasztrófa várható akár egy évtizeden belül? Mit lehetne, kellene tenni? Előadásomban először a biológiai sokféleség alakulását tekintjük át az elmúlt fél évszázad során, amikor is számos jelzés érkezett a pusztulás folyamatáról, és jelentős(nek tűnő) lépések is történtek. Ilyen például 1992-ben a Riói Föld Csúcs, minden idők legnagyobb politikai rendezvénye, majd az ENSZ Biodiverzitás Egyezmény létrejötte, stb. Mindezek eredménye egyetlen szóban foglalható össze: nulla, a fajok és egyedek pusztulása globálisan tovább folytatódott, még csak a pusztulás sebességét sem sikerült csökkenteni, nem hogy megállítani. Felmerül a naiv kérdés, hogy végülis miért baj, hiszen fél évszázada folyik a pusztulás, az életszínvonalunk idehaza és globálisan is viszont szépen emelkedik. Ennél a kérdésnél áttekintjük az ember-természet kapcsolat néhány alapvető tulajdonságát, kiemelve, hogy egyetlen rendszer részei vagyunk. Az ökoszisztéma-szolgáltatás koncepció olyan keretet biztosít, mely segíti a természeti értékek beépítését a döntéshozatalba, a mindennapjainkba. Ökoszisztéma-szolgáltatásnak nevezzük mindazokat a szolgáltatásokat és javakat, amelyeket az élő természettől kapunk (pl. víz és levegő tisztítás, beporzás, mezőgazdasági kártevők kontrollja, klíma-szabályozás, árvíz kontroll, élelmiszerek, stb.). A megoldás, hogy vissza kell kerülni a fenntarthatóság korlátain belülre, a bolygó határain belülre. Ez brutális, rendszer szintű változást igényel, például a közpénzeket csak olyan célokra lehetne felhasználni, melyek segítenek a határokon belülre kerülni. Ez most pont fordítva van, például mintegy 7 milliárd USD évente a biodiverzitás fenntartására irányuló közpénz támogatás, a gáz- és olajipar pedig 370 milliárdot kap! Az egyének felelőssége is óriási, értékrendünk, szokásaink megváltoztatása – például táplálkozásunké – elkerülhetetlen.

Bodnár Attila

Organica Water Kft.

Vízvisszaforgató-kertek - új megoldás a fenntartható városi vízellátáshoz

A felgyorsult globális urbanizáció azt jelenti, hogy emberek milliárdjai koncentrálódnak a városokba és 30 éven belül az emberiség 75%-a városi régiókban fog élni. A populáció ilyen magas szintű koncentráltsága egy eddig példa nélküli igényt támaszt a természeti erőforrások iránt, ezek közül is nevezetesen a víz iránt. Ennek eredményeként a vízhiány egyre gyakoribb, és az úgynevezett „Nullás nap” („Day Zero” vagyis, amikor elfogy a víz) forgatókönyveket fontolgatják a világ nagyvárosi területein. A városokban élő emberek millióinak vízellátásának biztosításáért felelős tisztviselők egyre növekvő mértékben realizálják, hogy a legmegbízhatóbb vízforrás a szennyvíztisztító telepekben található, és így a víz újrahasznosítása elkerülhetetlenné válik. A tradicionális szennyvíztisztító telepeket azonban a városokon kívül építik, mivel ezek a létesítmények nagy méretűek, büdösek és gusztustalanok. Amikor a tisztított vizet vissza kell vezetni a városokba szükség van a megfelelő infrastruktúra kiépítésére, és a tisztított vizet folyamatosan oda-vissza kell pumpálni a városok és a távoli területeken lévő szennyvíztisztító telepek között. Ez a megoldás nem fenntartható, ugyanis a víz nagy távolságokba juttatása rengeteg energiát igényel és ezen rendszerek karbon lábnyoma is nagyon magas. A probléma megoldására magyar mérnökök, tudósok és vállalkozók kifejlesztettek egy természetalapú kezelési technológiát és megoldást, amely sokkal kevesebb területet foglal és jelentősen kevesebb energiát igényel, mint a konvencionális technológiák, és valójában egy szagtalan botanikus kert. A technológia kiaknázza a komplex ökológiák előnyeit és a mérnöki tudományok, a biológia és az építészet magas szintű integrációját tartalmazza. A megoldás széles körű nemzetközi elismerést kapott, és ma már 18 országban több mint 120 ilyen létesítmény működik. Ezek az ikonikus vízvisszaforgató-kertek a fenntartható fejlődés világítótornyai egyre több városban az egész világon.

Bordós Gábor

WESSLING Hungary Kft.
Szent István Egyetem
MKK AKI

Mikroműanyag kutatások Magyarországon

A globális műanyagtermelés jelenleg is nő, 2015-ben összesen 322 millió tonna műanyagot gyártottak világszerte. Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok jelentős része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol biológiai lebomlásuk nem történik meg. Ezzel szemben UV sugárzás hatására láncszerkezetük aprózódik. Az így létrejövő, 5 mm-nél kisebb darabokat mikroműanyagoknak nevezik. A céltáplálékkal együtt véletlen elfogyasztva az élőlények tápcsatornájában gyulladást indukálhatnak, de bejuthatnak a keringési rendszerbe és a szövetekbe is, kockázatot jelentve az egész táplálékláncra. Tovább fokozza veszélyességüket, hogy a vizekbe és az élőlények szervezetébe toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok szivároghatnak, ill. képesek felületükön szerves szennyezőanyagok megkötésére is. A tengeri környezet terheltségének intenzívebb kutatása az elmúlt évtizedben kezdődött, míg az édesvízi rendszerek kisebb figyelmet kaptak, ennek ellenére már európai álló- és folyóvizekben, azok üledékeiben és tisztított szennyvizekben is kimutatták mikroműanyagok jelenlétét. Kiemelt probléma, hogy sem mintavételre, sem mintaelőkészítésre nincsenek egységesen elfogadott, szabványosított nemzetközi módszerek. Az elmúlt években hazánkban megindult mikroműanyag kutatások egyfelől adatokat szolgáltatnak a hazai folyók és tavak szennyezettségéről, valamint mintavételi és mintaelőkészítési módszerfejlesztések következtében hozzájárulnak a mikroműanyag vizsgálatok egységesítéséhez is.

Dr. Leelőssy Ádám

Meteorológiai Tanszék
Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Covid-19 járvány miatti korlátozások hatása a levegőminőségre

A levegőminőség javítása és a forgalom csillapítása általános törekvése a világ nagyvárosainak. A 2020 tavaszán bekövetkező világjárvány miatt elrendelt korlátozások egy nem kívánt, azonban tudományos szempontból értékes kísérletnek tekinthetők abból a szempontból, hogy hogyan alakulna egyes városok levegőminősége a közlekedési eredetű kibocsátás jelentős csökkenése esetén, miközben az egyéb (ipari, háztartási, mezőgazdasági stb.) források közel változatlan formában működnek. Az előadásban számos magyarországi és európai légszennyezettségi mérőállomás adatai alapján képet kaphatnak arról, hogyan hatott a forgalom nagymértékű visszaesése a levegő minőségére. Bár a nitrogén-oxidok koncentrációja a legtöbb helyen csökkent, az egészségvédelem szempontjából legfontosabb kisméretű aeroszol részecskék esetében nem volt megfigyelhető általános javulás, a légköri ózonkoncentráció pedig sok helyen még növekedett is. Budapesten a gépjárműforgalom a kijárási korlátozás során 30-50%-kal esett vissza; ennek ellenére csak a belvárosi mérőállomások NOx-szennyezettségében tapasztaltunk enyhe csökkenést, míg a részecske- és ózonszennyezettség inkább növekvő tendenciát mutatott a lezárások alatt. Ennek oka elsősorban a meleg és száraz áprilisi időjárásban keresendő; a szélsőséges kibocsátás és a szélsőséges időjárás egyidejű hatásai közül az utóbbi bizonyult meghatározónak. Összességében az időjárás, valamint a légszennyező források és levegőkémiai folyamatok régióra jellemző összetétele határozta meg, hogy egy-egy városban milyen hatása volt a forgalom csökkenésének, és általános következtetésekre nehezen juthatunk. Mindez kiemeli a helyspecifikus környezetvédelmi stratégiák szükségességét. Az egészségvédelem szempontjából azonban a kültéri légszennyezettség esetleges csökkenésénél meghatározóbb változás volt annak elkerülése; a beltérben töltött idő növekedése. Mivel a járványhoz kötődő életmódváltozások bizonyos mértékben a következő években is velünk maradnak, a beltéri levegőminőség válhat a levegőkörnyezet-védelem új fókuszává.

Dr. Mika László Tamás

Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Környezetvédelem molekuláris szinten

Civilizációnk hosszú távú fenntarthatósága kétséget kizáróan attól függ, hogy növekvő számú népességünket el tudjuk-e látni megfelelő mennyiségű energiával, élelemmel, ivóvízzel és hétköznapi javakkal anélkül, hogy Földünk működését hosszú távon veszélyeztetnénk. Napjainkban a globális méreteket öltő, jelentős mértékben az ipari tevékenységnek köszönhető környezetszennyezés, az emberiség egészét érintő olyan probléma, amely szintén döntő hatással van a társadalmunkra. Az emberiség emelkedő életszínvonalának biztosítása szinte elképzelhetetlen a javaink jelentős részét biztosító vegyipar folyamatos és biztonságos működése nélkül. Napjainkban több mint 133 millió regisztrált vegyi anyagot ismerünk, melyek jelentős része 100 éve még nem létezett, de manapság már „nehezen élnénk” nélkülük. Környezetünk szempontjából koránt sem mindegy, hogy ezeket a termékeket, milyen nyersanyagokból és milyen technológia alkalmazásával álltjuk elő. Egy termék gyártásának környezettudatos tervezése és kivitelezése azonban molekuláris szinten határozhatja meg egy végtermék létrejöttének környezetre gyakorolt hatását, beleértve a veszélyes alapanyagok kiváltását, szelektív szintézisutak alkalmazását, vagy éppen kisebb energiaigényű folyamatok alkalmazását. Az előadás ezen kihívások és lehetséges megoldások tárgyalásával mutatja be a környezetvédelem molekuláris szintű megvalósítását.

Dr. Teknős László

Katasztrófavédelmi Intézet
Rendészettudományi Kar
Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A katasztrófavédelem fenntartható fejlődéssel kapcsolatos feladatainak elemzése, értékelése

Napjainkban Magyarországon a klímapolitika, a fenntartható fejlődés szakmai kérdései jelentős mértékben előtérbe kerültek kormányzati, rendvédelmi és össztársadalmi szinten is. Ennek értelmében jelen előadás vizsgálja a fenntartható fejlődés és az állami szerepvállalás kapcsolatából kiindulva, a növekvő társadalmi biztonsági igények kényszerűségén keresztül, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet fenntarthatóságért tett intézkedéseit, kiemelten a kibocsátás csökkentés, alkalmazkodás és szemléletformálás vonatkozásában, megelőlegezve azt a szerzői kijelentést, hogy a fenntartható fejlődés kritériumainak teljesüléséért vállalt feladatok növelik az alaprendeltetésben szereplő feltételek még színvonalasabb végrehajtását. A pályázó jelen előadásában keresi a válasz arra, hogy a növekvő társadalmi biztonsági igényeket szem előtt tartva fokozható-e a katasztrófavédelem professzionális jellege úgy, hogy a jelenkor nemzetközi környezetvédelmi szabályzóinak, kritériumainak, klímapolitikai elvárásainak is megfeleljen. Összeegyeztethető-e a fenntartható fejlesztésekkel a megszokott katasztrófavédelmi korszerűsítések annak tudatában, hogy számos Európai Uniós tervben adaptációs végcélnak a katasztrófavédelem újítása is szerepel. Egyáltalán a katasztrófavédelem feladatrendszerére hogyan hatnak a környezetvédelemmel, éghajlatvédelemmel kapcsolatos cselekvési elvek, előírások, fejlesztési feladatok?


Határidők

Jelentkezés és absztrakt feltöltése: 2021. március 7. MEGHOSSZABBÍTVA 2021. március 14-ig

Jelentkezési díj befizetése: 2021. március 22. (az összeg lehetőleg eddig érkezzen meg a fentebb megadott bankszámlára)

Előadás diasor feltöltési határideje a honlapra: 2021. április 14. (szerda), 18:00

Poszterek feltöltési határideje a honlapra. 2021. április 9. (péntek), 18:00

Kérjük a határidők és az absztrakt formai követelményeinek betartását! Ellenkező esetben megfelelő pályamű benyújtása esetén is fenntartja a jogot magának a rendezőség a regisztráció elutasítására.

Amennyiben hosszabb adminisztrációt igénylő egyetemi/pályázati finanszírozás történik, kérjük legalább 1 hónappal a határidő előtt kezdjék el intézni a kifizetést!

Segédanyagok

Az alábbi oldalra kerülnek feltöltésre az alábbi segédanyagok:

A jelentkezéshez szükséges a honlapon való regisztráció után magyar vagy angol nyelvű absztrakt és önéletrajz benyújtása a megadott határidőig. Ezek beadásával válik véglegessé a regisztráció.

Előadás követelmények

  • 11 perc előadás + 4 perc diszkusszió és átállás.
  • Kérjük az előadókat, hogy ne haladják meg a 11 percet!
  • A prezentációkat .ppt vagy .pptx formában kérjük elkészíteni, egyéb formai követelmény nincsen. A képernyőmegosztás miatt a 16:9-es (szélesvásznú) diaméret beállítást javasoljuk.
  • Az előadásokat április 14. (szerda) 18:00-ig fel kell tölteni végleges verzióban a honlapra.
  • Erről az előadók további értesítést kapnak majd.

Poszter követelmények

  • Méret, tájolás: A0 méret, álló elrendezés
  • Ajánlott betűméretek:
    • Cím: 62 pt
    • Alcímek: 46 pt
    • Szerzők: 42 pt
    • Törzsszöveg: 36 pt

Figyelj a képek felbontására! Az ábrákban található feliratok méretének a törzsszöveg betűméretéhez való igazítását javasoljuk.

Poszter-szekciók

Két poszter szekció áll majd rendelkezésre a poszterek bemutatására, egy a BSc és MSc hallgatóknak, és egy a PhD hallgatóknak. A kiállítónak 5 perce lesz bemutatni poszterét képernyőmegosztással, ez után 5 perc lesz a kérdésekre. Javasoljuk a .pdf dokumentum megosztását teljes szélességű nézetbeállítással.

Egy szakmai zsűri tagjai fognak ajánlatot tenni a poszterverseny díjaira.

Poszter felhelyezése és levétele

A poszterek a konferencia honlapján lesznek megtekinthetőek.
A posztereket legkésőbb április 9. (péntek) 18:00-ig fel kell tölteni végleges .pdf verzióban a honlapra!
Erről a kiállítók további értesítést kapnak majd.

Zsűri

Dr. Koczkáné Dr. Csiszár Emília

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
Műanyag és Gumiipari Laboratórium

Dr. Kupai József

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Szupramolekuláris Kémia Kutatócsoport

Dr. Ballagi András

címzetes egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
technológiai igazgató, Diagon Kft.

Dr. Németh Áron

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
kutatócsoport vezető, Fermentációs Félüzem


Díjak

Csak a poszterek lesznek díjazva.
A BSc-MSc szekcióban 1, a PhD szekcióban 3 díjazott lesz.
A díjak között nem teszünk különbséget.

Díjazottak

BSc-MSc szekció:

Vészi Blanka (MSc): Acetil-szalicilsav porok és csak hatóanyagot tartalmazó kapszulák kioldódásának jóslása a szemcseméret-eloszlás ismeretében

PhD szekció:

Szelényi Magdolna Olívia (PhD): A növényvédőszer-felhasználás csökkentésének lehetőségei az amerikai lepkekabóca elleni védekezésben
Gyürkés Martin Zoltán (PhD): Integrált folyamatos gyógyszerkészítmény technológia modellezése tartózkodási idő eloszlás alapján
Tóth Gábor (PhD): Foszfopeptidek dúsítása nanogram nagyságrendű kiindulási anyagból fém-oxid affinitás kromatográfia alkalmazásával

A konferencia kezdetéig hátralévő idő:


Regisztráció vége:

2021. 03. 14.



Támogatóink: