Energiatermelés nukleáris reaktorokkal

Az ideális energiatermeléshez sok kívánalomnak meg kell felelni. Legyen olcsó és környezetbarát, valamint a termelés alapanyaga legyen elérhető. Ez mind megvalósítható nukleáris reaktorokkal, habár a technológia bonyolultabb a közönséges erőművekben alkalmazottaknál. Az előadásomban bemutatásra kerül a nukleáris energiatermelés módja. Az úgynevezett üzemanyag cikluson keresztül megvizsgáljuk a teljes nukleáris ipart. Meglátjuk, hogy mi történik a nyers uránnal, hogy fűtőelem keletkezzen belőle villamosenergia termeléshez. Végezetül a kiégett fűtőelem jövőjét is megismerjük.

Fenntartható atomenergetika: a nukleáris üzemanyagciklus továbbfejlesztési lehetőségei

A globális klímavédelmi célkitűzések elérése csak az atomenergetika fokozott igénybevétele mellett tekinthető reálisnak. A Nemzetközi Energia Ügynökség becslése szerint ehhez 2050-ig közel duplázódnia kellene a világ atomerőmű-kapacitásának. Egy ilyen növekedés esetén előtérbe kerülnek olyan fenntarthatósági kérdések, mint az uránkészletek hatékony felhasználása és a végleges elhelyezésre kerülő hulladékból fakadó kockázatok minimalizálása. Az előadás bemutatja a nukleáris üzemanyagciklus felépítését és a fenntarthatósági kérdésekre választ adó fejlesztéseket, így az üzemanyagciklus zárásának lehetőségeit valamint a gyorsneutron-spektrumú reaktorok alkalmazását üzemanyag-tenyésztésre és a hosszútávú kockázatokért felelős izotópok átalakítására.

Csernobil és Fukushima leszerelési tapasztalatai

Az 1986-os csernobili katasztrófa története sokak számára csak a HBO sikersorozatából ismert. Mivel 2000-ben leállították az erőmű utolsó működő blokkját is, így elmondható, hogy mára az erőmű összes blokkja hideg, leszerelésre váró állapotban van. Azonban a „szovjet hagyaték” nem hétköznapi problémákkal küzd, a várható költségek óriásiak, különleges technika és eszközpark igénye miatt a nemzetközi összefogás az egyetlen lehetőség, melyhez referenciaként lehet majd a japán leszerelési gyakorlatot hozni. A 2011-es Fukushimai eseményeket már mindenki televízión nézte végig, a katasztrófa mértéke azonnal érezhető és mérhető volt. A japán erőműbaleset után a Fukushima prefektúra vezetése úgy döntött, leszereli a sérült (Dai-ici), valamint a rendben leállt és lehűtött (Dai-ini) erőműveket. A tartomány szennyezett területeinek dekontaminálása 12 éve tart, előadásomban szeretném bemutatni az eddig végrehajtott intézkedéseket, a további terveket és kutatási eredményeket, továbbá a médiából is ismert problémák kezelését, egy dózistérképet és a sérült blokkok jelenleg ismert állapotát.

Radioaktív hulladékok kezelése

Az atomerőművek üzemeltetése és leszerelése során elkerülhetetlenül keletkeznek radioaktív hulladékok, amelyek kezeléséről, kondicionálásáról, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. Már az atomerőművek tervezésekor fontos szempont, hogy az üzemeltetés során keletkező radioaktív hulladékok mennyisége és aktivitástartalma az ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen. Az üzemeltetés során keletkező radioaktív hulladékok gyűjtésére, kezelésére, kondicionálására, átmeneti tárolására, minősítésére az üzemeltetőnek megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie. A radioaktív hulladékok kezelése során figyelembe kell venni a végleges elhelyezésre vonatkozó követelményeket is, amelyeket az erre a célra szolgáló létesítmény biztonsági elemzéseiből származtatnak. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése sok országban megoldottnak tekinthető. A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatban az az egységes nemzetközi álláspont, hogy egy mélységi geológiai tároló alkalmas a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére, illetve a kiégett üzemanyag esetleges feldolgozása során keletkezett másodlagos nagy aktivitású hulladékok befogadására is.

Radioaktivitás a környezetünkben

A radioaktivitás a természet része. Magyarországon a 489/2015. Korm. r. („OKSER rendelet”) értelmében számos szervezet foglalkozik környezetünk sugárzási helyzetének, a környezeti közegek radioaktivitásának monitorozásával. Ez főleg környezeti minták (pl. aeroszol, száraz és nedves kihullás, felszíni vizek, iszap, talaj, növények, állatok) vételét és változatos nukleáris mérési technikákkal történő elemzését jelenti. Az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER) másik nagy feladata az élelmiszerekben (ideértve a csapvizet és az ásványvizeket is) lévő radioaktivitás vizsgálata, és a fogyasztásukból származó lakossági sugárterhelés értékelése. Ugyanakkor a magyar lakosságot érő sugárterhelés legnagyobb része a radon rövid felezési idejű bomlástermékeinek belélegzéséből származik. Ennek mértékét, a kapcsolódó egészségkárosodás kockázatát kívánjuk felmérni az Országos Reprezentatív Radonvizsgálati Programban. Az ORRP-ben való részvétel ingyenes, bármely magyarországi lakó- vagy középület jelentkezését (radon@nnk.gov.hu) köszönettel vesszük.